Sokan kérdeztétek, hogy:
„Hány évesen érdemes elhozni a kicsiket először korcsolya órára?”
„Hány éves kortól érdemes jégre vinni?”
„Foglalkozunk-e 3 évesekkel?”
… ezért gondoltam, összeszedem a válaszokat! 🙂
Általánosságban azt szoktam mondani, hogy 3 évesen lehet elkezdeni korcsolyázni tanulni.
A 3 éves kor, azért előirányzott, mert a tapasztalatok szerint, ebben a korban már képesek a gyerekek együttműködni az oktatóval, elég érettek ahhoz, hogy kövessék az utasításokat. Illetve általában ekkorra nő bele a lábuk az 1 élű korcsolyába.
Fizikailag semmi bajuk nem lesz, attól sem ha korábban kezdik, sőt kiválóan fejleszti az egyensúlyérzéket és jót tesz a hátizmok megerősítésének is. A két élű korival tehát már korábban is el lehet kezdeni ismerkedni a csúszós felülettel, viszont ennek kipróbálását inkább a 2 és 3 év között lévő „totyogóknak” ajánlom. A két élű korcsolya sajnos másra nem jó, mint ismerkedésre a környezettel, mert korcsolyázni tanulni nem lehet vele. A későbbiek szempontjából nem ront, de nem is javít a mozgáson, mivel az egy élű pengén való csúszás elsajátítása teljesen más. Személy szerint én a 3 évesemre már 1 élű korit adnék vagy megvárnám, hogy elég nagy legyen a lába hozzá.
A tanítás szempontjából fontos, tudni, hogy 1 élű koriban tudunk csak oktatni! Általában 25-ös lábmérettől vannak egy élű korcsolyák. Bérelni is ettől a mérettől lehet.
Viszont azt sem árt tudni, hogy ebben az életkorban gyakori, hogy inkább félelmetes a piciknek a korizás, hiszen nem érzik biztonságban magukat úgy, hogy „kicsúszik alóluk a talaj”. Előfordul, hogy érdemes várni egy évet és akkor már tutira tetszeni fog nekik, mintsem elvegyük egy életre a kedvét, mert elesik és annyira megijed, hogy 8-10 éves koráig nem akarja újra megpróbálni. Bár 3 évesekkel már dolgozunk együtt, de ilyenkor még eléggé 50-50%, hogy mennyire fog nekik tetszeni vagy éppen nem fáradnak-e túl hamar el, vagy nem unnak-e rá az okításra.
Nektek kell érezni, mint szülőknek, hogy a gyereknek mit bír el a kis lelke, milyen típus, mennyire érzékeny vagy éppen vagány és az is fontos, hogy mennyire ügyes, mennyire tud fókuszálni, hajlandó-e követni az oktatót, nem túl „anyás” stb… Természetesen megpróbálni mindig meglehet, csak nem szabad csalódni sem a gyerekben sem bennünk, ha esetleg mégsem sikerül.
Amennyiben viszont úgy döntötök, hogy kipróbálnátok mennyire élvezi a kicsi a jeget, ajánlom, hogy mindenképp szakmai segítséggel tegyétek ezt, mert az is nagyon fontos, hogy jól sajátítsa el az első lépéseket, szóval akkor keressetek fel!
Minden 3 évest vagy a fölöttit várunk nagy nagy szeretettel! 🙂
Köszönöm.